1. Stratégia

A stratégiai tervezés olyan folyamatosan végzendő komplex folyamat, amely a jövőben megvalósítandó tényleges stratégián alapszik. Olyan összefüggő célok együttese, amely a kitűzött időszak alatt valósítható meg. A stratégiai tervezésben minden tevékenység, minden taktikai lépés a végső cél elérését szolgálja. A stratégiai tervezés a dinamikus tervezés eszköze.

A stratégia 1 hosszú távon a szervezet vezetése és működési területe. Ideális esetben hozzáigazítja a vállalat erőforrásait annak változó környezetéhez, főleg piacaihoz, vásárlóihoz vagy ügyfeleihez úgy, hogy az az érdekcsoportok elvárásainak megfeleljen. Korunk szerzőinek többségi véleménye szerint a vállalati stratégiák legfontosabb feladata az, hogy tárják fel a versenyképesség teremtésének/megőrzésének lehetőségeit, s jelöljék ki, majd valósítsák meg az e lehetőségek hasznosításához szükséges tennivalókat.

M. Porter [1980] a külső és belső tényezőkre egyaránt kitérő SWOT elemzés elkészítését, valamint a megvalósításban kulcsszerepet játszó személyek érdekeinek, és az átfogó társadalmi követelményeknek a vizsgálatát ajánlja.2

A stratégiai tervezéskor a következő elemeket kell meghatározni:

• jövőkép (vision)
• átfogó cél (mission)
• alapvető célok (objectives)
• kulcsfontosságú területek (key result areas)
• irányvonalak (goals)

A stratégiai tervezés a következő kulcslépésekből áll:

• a tervezési folyamat kialakítása;
• a környezet tanulmányozása és elemzése;
• a stratégiai fókusz (mire vonatkozik a stratégiánk!) meghatározása, jövőkép,
• átfogó cél, elérendő célok, irányvonalak;
• a stratégiák, cselekvési tervek és források meghatározása, kiválasztása és
• bevezetése;
• monitorozás, értékelés, az addigiak vizsgálata, amennyiben szükséges
• változtatások;
• az eredmények szétsugárzása.

Fontos szempont, hogy a tervezés nem lineáris folyamat, hanem ismétlődő interaktív, felülről lefelé és alulról felfelé egyaránt kialakítható. A stratégiai tervezés a célok és feladatok folyamatos meghatározása, decentralizált részvételi formában.”

A stratégia kialakításánál számos tevékenység áll szoros kapcsolatban az innovációs folyamatokkal. A már meglévő iparági versenytársak közötti versenyben leginkább a már említett 4 P (a termék, az ár, az értékesítési csatornák és az értékesítés-fokozás) terén – s igen gyakran innovációval - teremthetők előnyök. Az innovációk azonban sokszor kaphatnak szerepet mind a szállítók és vevők alku-pozícióinak az alakításában, mind a helyettesítő termékek verseny-fenyegetéseinél és az ezek elleni védekezésben is.

A vállalati versenystratégiák3 három fő típusát különböztetjük meg

1. Átfogó költségvezető szerepre törekvés. A cég fő törekvése ekkor a költség-minimalizálás. E stratégia alkalmazása elsősorban a tömegtermelésben monopol-pozícióra törő nagyvállalatoknak ajánlható.
2. A termék „megkülönböztetése” (egyedivé alakítása). A fogyasztói hűség megszerzése magas termékminőséggel, márkázással, színvonalas értékesítési hálózattal és eladás utáni szolgáltatásokkal. Oligopol piacon működő cégeknek kiemelten ajánlható.
3. Rés stratégia. A szűk piaci szegmensben magas piaci részesedés megszerzése kkv-nek is ajánlható

Hivatkozások;

1. A stratégia a hosszabb távú célokat és megvalósításuk módját foglalja magában
2. Alapvető üzenete az, hogy a verseny messze nem csak az egymással közvetlenül versenyző vállalatok között zajlik. A szállítók, a vevők, a helyettesítő termékek és a lehetséges új piacra lépők mind versenytársak (is), s a stratégia kialakításánál az ezek közül legerősebbnek ítélt csoport válik döntővé.
3. M. Porter [1980]