1. Együttműködés más vállalkozásokkal

 

a kapcsolat okai, céljai:

Méretgazdaságossági hatások a termelésben, a marketingben, a K+F-ben, jobb kapacitás-kihasználás, termékdifferenciálás, kiegészítő kompetenciák fejlesztése, közös problémamegoldás, közös fejlesztések, közös fellépés nagyvállalatnál, pénzügyi intézetnél, külföldi versenytársak visszaszorítása

Alkalmazható módszerek;

figyelembe venni

kölcsönös bizalom és függés:

  • szövetség (laza, informális kapcsolat dominál)
  • innovációs szövetség (eseti közös kutatás)
  • tanuló együttműködés
  • közös marketing hálózat
  • eladó-vevő hálózat (beszállítói, ún. vertikális hálózat)
  • közös termelési hálózat (egymástól szorosan függő partnerek)

Alkalmazható módszerek;

figyelembe venni

a partnerek dominanciája:

  • horizontális hálózat (azonos erejű vállalkozások partnersége)
  • vertikális hálózat (beszállítói hálózat, nagyvállalati függés)
  • hibrid hálózat (nagyobb vállalatok vertikális hálózatának és több kisvállalkozás horizontális hálózatának kooperációja)

Alkalmazható módszerek;

figyelembe venni

klaszter-tagság:

  • iparági klaszter,
  • regionális klaszter,
  • „együttműködő versengés”,
  • komplementer ágazatokkal történő együttműködés

Az innovációs klaszterek létrejöttének legfőbb motivációs hajtóereje a K+F források hatékonyabb kihasználásán nyugszik, egy olyan platform létrehozásának igényén, amelyben szoros kapcsolat és együttműködés alakulhat ki a tudásbázist jelentő egyetemek, kutató intézetek és a vállalkozások között, illetve amely jó módszereket kínál a technológiai versenyelőny megszerzésének elősegítésére úgy a szervezetfejlesztési, mint az innováció menedzsment területein.

Az pedig nem kétséges, hogy az ipari fejlődés, gazdasági növekedés és nemzeti versenyképesség kulcstényezője maga az innováció. Az innovációs folyamat eltérő lehet az iparág, a technológia jellege és a vállalkozás méretétől függően. A vállalkozások innovációs képességéből, illetve a menedzsment és technológia-fejlesztés perspektívájából nézve elsősorban a multinacionális vállalatok használhatják ki leginkább a különböző országok nemzeti innovációs rendszere nyújtotta előnyöket, ezért célszerű megvizsgálni a kisebb vállalkozások lehetőségeit.

Mi a helyzet a mikro és kisvállalkozásokkal? Általában jellemző rájuk a pénzügyi instabilitás, hiányzik a magasan képzett munkaerő, a nemzetközi kereskedelmi tapasztalat és nyelvi korlátok is sújtják, alacsony az új technológia adaptációs képességük, és szinte elérhetetlenek a tudásközpontok (TK). A korábbi munkaerő-igényes tevékenységek elköltöznek más területekre, így a helyben maradók egyetlen perspektívája, ha magas hozzáadott értékű termékek előállításában vesznek részt.

Alkalmazható módszerek;

figyelembe venni

 
 

Alkalmazott módszerek navigáció Együttműködés egyetemekkel, kutatóintézetekkel