1. Bevezető

Véglegesen el kell szakadni attól a hagyományos menedzsment felfogástól, amely az ember szervezeti szerepét alulértékelte. Mindezek következtében az ember, mint szervezeti tényező nem tartozott a lényegesek közé, szerepe csak a racionális vezetői elképzelések feltétel nélküli megvalósítására korlátozódott. Ez a menedzsment felfogás az alkalmazottakat lustának, döntésképtelennek gondolta, a motiváció forrását csak az anyagi javadalmazásban látta, és meg volt győződve arról, hogy az elégedett alkalmazott jelentős teljesítményeket produkál.

A cégeknek alapvetően meg kell újítaniuk azokat a módszereiket is, amelyekkel az innovációs tevékenységüket és a technológia vagyonukat menedzselik. Aki ezt nem ismeri fel, vagy nem képes megtenni, az vesztésre áll. Igen sok cég azért képtelen arra, hogy gyorsan és eredményesen alkalmazkodjék a piacaikon bekövetkezett változásokhoz, mert változatlanul a hagyományos innovációs- és technológia-stratégiát követik. Erőforrásaikat változatlanul a saját technológia készletük fejlesztésére összpontosítják, vagyis arra, hogy egyedi, minél inkább a maguk speciális igényeire szabott technológiákat állítsanak elő. Ettől remélik versenyképességük megőrzését - az eredmény azonban sokkal inkább az, hogy az innovációs erőforrásaik ily módon való lekötésével jelentős, nemritkán tragikus mértékben elveszítik a rugalmas alkalmazkodás képességét. A megoldás két, ma igen divatos fogalom - a feladat kihelyezés (outsourcing) és az erre alkalmas kapcsolatrendszer építés (networking) kombinációjával ragadható meg. A munkamegosztás révén a vállalatok igyekeznek optimalizálni. – akár a technológia transzfer segítségével is - saját erőforrásaik felhasználását.

Az AIM kidolgozásának elsődleges célja az Észak-alföldi régió kis-és középvállalkozásai innovációs, gazdasági és technológiai sajátosságainak figyelembe vételével megalkotni egy olyan módszertant, amely tevékenységi körtől független szempontrendszert és folyamatleírást ad a kkv-k számára rendszerszerűen működő, minőség- és innováció menedzsment módszereinek bevezetéséhez. A módszertan a jelenlegi állapot elemzésétől a jövőbeni célállapot kijelöléséig tartalmaz minden olyan elemzési technikát és eljárást, amelyet a stratégiai cél eléréséhez vezető út igényelhet. A megszerzett ismeretek birtokában a vállalkozás képes lesz a versenyképes fejlesztési stratégiák - taktikák innovációs összefüggéseinek megértésére, műszaki - gazdasági megalapozására, megtervezésére és megvalósítására, és iránymutatást ad az innovációs folyamatok átgondolásához, annak jobb megértéséhez.

Továbbá az innovációs vizsgálatok módszertanának ismertetése során tisztázásra kerülnek a legfőbb metodológiai problémák, bemutatásra kerülnek az adatgyűjtés technikái és a mérést szolgáló adattípusok, mutatók. Ez utóbbi kapcsán szeretnénk rávilágítani, hogy az innováció napjainkra megváltozott természetének köszönhetően a számszerűsített adatok mellett egyre inkább előtérbe kerülnek bizonyos minőségi szempontok, amelyek bár a mérhetőséget nehezítik, mégis a reálisabb következtetések megállapítását szolgálják. Az output oldali adatok kapcsán érintőlegesen tárgyalásra kerül a szellemi tulajdonok védelme, amelyet az innováció tényleges hatásának megítélése szempontjából tartunk fontosnak.

A humán feltételek fejlődése nélkül hiába teremtődnek meg az innovációs fejlesztéspolitika regionális keretei és intézményi, illetve korlátozott finanszírozási feltételei (melynek nagyságrendi növekedése várható a következő években, és hatékony felhasználása a vállalkozói abszorpciós kapacitás növelésével elengedhetetlen fontosságúvá válhat a régió versenyképessége szempontjából), ha nem következik be a régió kis-és középvállalkozásai körében jelentős szemléletváltás az együttműködési hajlandóság erősödése és az innovációs kooperációs modellek kialakítása iránt. A változások alapja a vállalkozások menedzsmentjének szemléletváltozásában, a humán (menedzsment stb.) fejlesztésekben és a vállalkozói emberi tőke hátterek nyomán megvalósuló hatékonyabb együttműködésekben lelhető fel, melyek generálása (AIM) és hosszú távú fenntartása (RIK) a jelen projekt egyik alapvető feladata és célkitűzése.

Végül az innovációt érintő tényezők, mérési eszközök, mutatók, problémák figyelembe vételével javaslatot teszünk a vállalati innovativitás mérésének módjára, kidolgozásra kerül egy, a gyakorlati beválás tapasztalatain alapuló (innovációs audit) kérdőív.

Ugorjon fejest a korszerű menedzsment rejtelmeibe>>>>>>>>