• „innovatív bemenetek”,
• „innovatív eljárások”,
• „innovatív termékek (kimenetek)”
• „innovatív stratégiák”. 

Innovatív bemenetek

Egy szervezet innovatív bemeneteit a tudástőkésítéshez és a tudásáramláshoz való viszony határozza meg. Az innovációs folyamatok menetét és sikeresélyeit alapvetően a korszerű termeléshez szükséges tudás beáramlásának a sebessége és adaptálásuk hatékonysága befolyásolja. 1 A kritikus bemenet a sikerhez a ciklusidő csökkentése. Ez az az időintervallum, ami egy új elmélet kidolgozásával kezdődik, és a termék kifejlesztésén keresztül a piaci értékesítésig tart. A technológiai és gazdasági sikerhez szükség van „….annak felismerése, hogy a technológiai fejlesztés és az önszerveződő hálózatok összefonódása kulcstényezővé vált” 2 Ahhoz hogy ezt a vállalatok képesek legyenek megtenni, hatékony hálózati menedzsment politikát kell folytatniuk, és létrehozni megfelelő szervezeti egységüket a versenyképesség folyamatos vizsgálatára (competitive intelligence), vagy erre a feladatra innovációs szolgáltatókat igénybe venni.

Innovatív eljárások

Meghatározzák a vállalkozás működésének teljesítményét a szervezeten belül, úgy a szervezeti felépítés, mint az alkalmazott eljárások, a dolgozók munka és a szociális-kulturális körülmények vonatkozásában. Az innovációs képességek fejlesztése gyökeres szemléletváltozást igényel. Átfogó képet egy cég belső innovációs kapacitásáról az úgynevezett innovációs audit segítségével lehet kapni, és azt rendszeres időközönként meg kell ismételni. Az innovációs audit képes kimutatni mindazon tevékenységi területeket, amelyeket fejleszteni, módosítani vagy átalakítani kell ahhoz, hogy a cég innovációs kapacitása javuljon, és ezzel összhangban növekedjen eredményessége, versenyképessége.

Egy vállalkozás innovációs kapacitása alatt olyan kulcsfontosságú dimenziókat értünk, amelyeket besorolhatunk a hard innovation (HI) és a soft innovation (SI) kategóriáiba. A HI elsősorban azokat a területeket jelenti, ahová az innovációs módszerek, alkalmazott döntés előkészítési rendszerek, motivációs rendszerek és eljárások tartoznak. A SI kategóriába sorolhatók a szociális-kulturális és általános közérzetet befolyásoló területek, amelyek az innovációs orientáltságot és a pozitív hozzáállást erősítik.

Innovatív termékek

Új termék előállítása nem egyszeri alkalom egy cég számára. A következetesség a termékfejlesztésben szükségessé teszi a rendszerszerű fejlesztés módszerét. Egy termékcsalád kifejlesztése erősítheti az innovációs folyamatot azzal, hogy a fejlesztés során szerzett tapasztalatok könnyebben és gyorsabban járulhatnak hozzá az új elképzelések kialakulásához, míg a cég nem csak egy termék előállításában szerez tapasztalatot, hanem egy egész célterületet átfogóan. Ugyanazon termék értékesítése ugyanazon embereknek ugyanolyan módszerekkel, biztos receptje a kudarcnak.

Innovatív stratégiák

Azok a vállalkozások képesek gyors növekedésre és magas profitra, amelyek az „értéknövelés stratégiáját” követik. Az értéknövelő stratégia szoros kapcsolatot épít ki a fogyasztói értékek és a technológia fejlesztése között, amely során a fogyasztói igények kielégítését és a technológiai színvonalat egyaránt szem előtt tartják. „A gazdaságban elfoglalt kondíciók többé már nem garantálják a versenyelőnyt, mivel a vállalkozások képesek ezeket az előnyöket átlépni az innovációs folyamatok következetes alkalmazásával, új követelmények felállításával”.3 Az a vállalat, amelyik nem rendelkezik előre definiált, világos és megvalósítható innovációs stratégiával, annak a tevékenysége esetleges és ötletszerű lesz, a fejlődése és jövedelmezősége inkább a szerencsén mintsem a tudatos vállalatvezetésen múlik. A stratégia hosszú távon a szervezet vezetése és működési területe. Ideális esetben hozzáigazítja a vállalat erőforrásait annak változó környezetéhez, főleg piacaihoz, vásárlóihoz vagy ügyfeleihez úgy, hogy az az érdekcsoportok elvárásainak megfeleljen.

A technológia fejlesztés önmagában nem feltétlenül szolgálja közvetlenül a fogyasztói igények kielégítését, hiszen az új technológiát nem feltétlenül fogadja el a piac és a fogyasztók. Ráadásul a technológia fejlesztés elsősorban a problémák megoldására fókuszál, miközben az értéknövelő innováció a problémák újradefiniálásával más alternatív megoldásokat is feltárhat. A sikeres vállalkozás „céltudatos és rendszeres innovációs” politikát valósít meg, amely „ …mindig az új perspektívák feltárására irányuló elemzéssel”4 kezdődik. Ez az elemzés kimutathat szervezeten belüli vagy kívüli változtatási lehetőségeket egyaránt. Belsőket, mint a szervezeti, működési vagy technológiai, illetve külsőket, mint a fogyasztói szokások változását követő vagy új technológia bevezetését jelentő, esetleg valamely hálózati interakcióba csatlakozás lehetőségét. „Egyetlen cég sem képes megtartani vezető gazdasági pozícióját, kiemelkedő jövedelmezőségét átlagos termékek vagy átlagos módszerek alkalmazásával.” 5

Hivatkozások;

1. Pakucs J. – Papanek G.: A magyar kis és közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztése – 2002
2. Robert W. Rycroft and Don E. Kash: Innovation Policy for Complex Technologies (1999:17)
3. Kim, W. C. and R. Mauborgne. 1999. Creating new market space: A systematic approach to value innovation can help companies break free from the competitive pack. (1999:106)
4. Peter Ferdinand Drucker "Management's New Paradigms", (1998:156)
5. Michael E. Porter and Scott Stern: The New Challenge to America's Prosperity: Findings from the Innovation Index (1999:3)